A Szabadság nem közölte le Pillich László tiltakozását Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő kitüntetése ellen, csak ismertette a tiltakozást, viszont a főszerkesztő lapjában megjegyezte: "Pillich László célzatos csúsztatásokkal és rágalmakkal megtűzdelt vádaskodására érintettként nem kívánok válaszolni." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet. Pillich László tiltakozó nyilatkozatának teljes szövegét végül a Szabadság dec. 9-i száma hozta le.
1996. december 5.
Puskás Attila hozzászólt a Tibori Szabó Zoltán kitüntetésével kapcsolatos vitához, ahhoz, hogy ezt Pillich László kifogásolta. Puskás szerint Pillichből az irigység beszélt. Puskás is háborgott előzőleg a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott kitüntetések miatt, ugyanis kijárás, kilincselés alapján kaptak 1956-os emlékérmet arra érdemtelenek is. Puskás Attila szerint erdélyi magyarokat képviselők tűntek fel Budapesten, a különböző alapítványoknál, holott az erdélyi magyarságnak van szervezete, ezért az RMDSZ-nek kellene kijelölni az arra megfelelő embereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet.
1997. március 16.
Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
1997. május 17.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány évente 15-35 millió lejjel tudott hozzájárulni a táncháztáborok szervezéséhez, egyes együttesek külföldi fellépéséhez, a kolozsvári táncház újraélesztéséhez. Ez utóbbi havi félmillió lejbe kerül, mai árakon. Az elmúlt öt év alatt kialakultak azok az intézményes keretek, amelyek lehetővé teszik a helyi szervezést, ezért a Heltai Alapítvány az idei évtől nem támogatja a táborok, nyári találkozók szervezését. Ehelyett a népi hagyományőrzés szakmai-tudományos tevékenységét kívánják támogatni: szakmai tanácskozásokat, népi hangszeres képzés és táncoktató-képzés beindítását, foglalta össze terveiket Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
1997. július 16.
A Heltai Alapítvány egyik alapvető célja a nemzetközi kulturális kapcsolatok építése, tájékoztatott Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke. Az alapítványnak idén negyedszer sikerült eljuttatni Kielbe az erdélyi népzene és néptánc képviselőit a Kieler Woche, a Kieli Hét seregszemléjére. Pillich László Flensburgban,. a FUEV központjában járt, arról tárgyalt, hogy a Heltai Alapítványt levelezői státussal felvegyék a FUEV-be, az Európai Népcsoportok Szövetségébe. Komlóssy József magyar alelnök támogatja a felvételt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1997. október 2.
Pillich László is megírta, mit vár az RMDSZ kongresszusától. Elolvasta az előzetes vélekedéseket, de szegényesnek ítéli meg a "menüt". Csak ennyien voltak, akik véleményt nyilvánítottak? Lassan nem veszik észre, hogy a szakadás veszélyével riogatók végzik az RMDSZ-ben a "folyamatos tisztogatást". Közben új magyar oligarchia körvonalazódik. Pillich azt sem ért, miért volt szükségszerű, hogy az 1989 decemberében a magyar szellemi élet akkori leghitelesebb képviselőiből alakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsra rátelepedjen a népiszövetségi, frontbarát bukaresti RMDSZ-kezdemény? Pillich rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek két szándéknyilatkozata van. Az egyiket a küldöttgyűlés jóváhagyásával Horváth Andor, Kántor Lajos és Pillich László rendezte sajtó alá, a Szabadság közölte. A másik, "elnökileg átdolgozott pedig néhány nap múlva" jelent meg a Romániai Magyar Szóban. Érdemes összehasonlítani a két szöveget. Pillich megállapította, hogy nagy kárt okozott hét év alatt a "totális szerkezetben gondolkodás", ehhez jött a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely közötti "hegemónia"-küzdelem. - Pillich emlékezetett arra, hogy a közösség vállára emelte Frunda Györgyöt /nem írta ki a nevét/, aki az első szabad választások idején "az RMDSZ ellenében létrehozott. diverziós Független Magyar Párt képviselőjelöltjeként" indult. - Az RMDSZ-nek egyetlen esélye az lehet, ha elfogadja a növekvő polgári kontrollt. A létező civil intézményi rendszer hitelessé vált személyiségeinek kell összefogni, hogy az RMDSZ-szel szembeni elvárások rendszerét kidolgozzák. /Pillich László: Mit várok önmagunktól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
1998. március 29.
Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) tanácskozását, nemzetközi kisebbségi konferenciát szervezett Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány március 27-29-e között "Kultúra, oktatás, etnikai identitás" címmel. Megnyitójában Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés legdemokratikusabb megoldását csak az alanyi jogon járó önrendelkezés jelentheti. A konferencián a térség országaiban élő nemzeti és etnikai kisebbségek - szerbiai, ukrajnai, bulgáriai románok, romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai magyarok, romániai örmények, dél-tiroli németek és mások - ismertették az adott közösségek helyzetét, törekvéseit, sajátos problémáit. Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, hogy térség nemzeti kisebbségei elsősorban egymásban találhatnak megértésre és támogatásra, amikor a többségi lakosság kevesebb jószándékról tesz tanulságot, az anyaországok pedig csak bizonyos mértékű támogatást nyújthatnak a határokon túli nemzetrészeknek. A svájci Komlóssy József, a FUEV alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak a finnországi svédek példáját kellene követnie a saját önálló felsőoktatási rendszer kiépítésében, az anyanyelvhasználat közigazgatási gyakorlatában. Ivan Alexandrov, a bulgáriai vlahok (román népcsoport) egyesületének elnöke arról szólt, hogy hazájában az eszközökben nem válogató balkáni nacionalizmus a kisebbség asszimilációjára törekszik. Dolník Erzsébet, a szlovákiai magyar pedagógusok vezetője a Meciar-kormány nyílt diszkriminációs politikáját bírálta. Megoldást csak a politikai hatalom változása hozhat - mutatott rá. A konferencia résztvevői közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a kelet-közép-európai kisebbségek problémáinak megoldására az utat az jelenti, hogy a többségi lakosság lehetőséget nyújt számukra különböző autonómia-formák kibontakoztatására. A romániai német kisebbség képviselője, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke nem írta alá a dokumentumot, azzal az indoklással, hogy az általános megfogalmazásokat például az autonómia tekintetében félreérthetik a többség képviselői. Arquint Romedi, a FUEV elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megfelel minden nemzetközi kisebbségjogi dokumentumnak, mivel csak a kulturális és oktatási anyanyelvi autonómiára, nem a területi autonómiára utal. /Szabadság (Kolozsvár, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1998. szeptember 5.
Pillich László az RMDSZ-pálya szélére sodródottan, az NGO-világból szól bele annak a szervezetnek a jövőalakításába, amelyért valamikor oly sokat igyekezett tenni. A polgári öntudat, a pozitív célok kijelölése helyett a közösségi veszteségtudat újratáplálása az sajnálatos programja, állapította meg Pillich. Az RMDSZ-ben két erővonal viaskodik egymással. Az egyik a szövetség erdélyi szerepét kívánja előtérbe helyezni, a szervezetet a magyar közösség kisebbségi parlamentjeként kívánja működtetni. Ők nevezik egységbontóknak. A másik a Bukarest-központúság híve, tagjai a többségi hatalom közelségét, majd az ebbe való beépülést szorgalmazták, ők az egységplatform képviselői. - Az RMDSZ a civil szervezetek számára csak formálisan biztosít kapcsolódási és együttműködési lehetőségeket. "Az RMDSZ-apparátus helyettük is dolgozik. Egy túlszervezett országos politikai apparátus - mintegy száz fő - már-már önjáró rendszerként, bürokratikusan hajtja végre az önmaga és a politikai elit által megszabott feladatokat." A szervezet "egyre vízfejűbbé válik". Az RMDSZ-gépezet anyagi függőségbe került a román kormánnyal és parlamenttel szemben. Az RMDSZ-vezetőség a civil-szférában elosztandó pénzek fölött is igyekszik teljes kontrollt fenntartani. - Mindezek miatt szükségesek az olyan tanácskozások, mint amilyet Csernátonban terveznek. /Pillich László: Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
1998. szeptember 8.
Veres József Pillich László cikkét /Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái, Szabadság , szept. 5./ vádaskodásnak minősítette, elutasította Pillich megállapításait. /Veres József: övön alul? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
1998. október 8.
Félixfürdőn tartotta VII. vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága. Az évente rendezett országos tanácskozáson ezúttal több mint másfél száz közgazdász vett részt, hogy meghallgassa az előadássorozatot, amelynek központi témája az integráció, a régiók kialakítása, működése és fejlesztése volt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT országos elnökének jelentős személyiségeket sikerült felkérnie az előadások megtartására, köztük volt Balázs Péter, Magyarország bonni nagykövete, Dobrócsi Nándor, a magyarországi közgazdász társaság vezetőségi tagja, Pécsi Ferenc, a román parlament Európai Integrációs Bizottságának tagja, Birtalan Ákos RMDSZ parlamenti képviselő, Somai József, az RMKT ügyvezető alelnöke, Bodó Barna képviselő, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke és Tövissi József egyetemi tanár. /Integráció és regionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 24.
Okt. 24-én az alsócsernátoni fórum folytatásaként rendezték meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, mintegy 250-300 résztvevővel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József püspök, valamint Czirják Árpád érseki helynök ökumenikus istentiszteletet tartottak, ezután nyitotta meg a fórumot Pintér István, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Tőkés László kifejtette, hogy a konjuktúra-politizálással elveszítik távlati céljaikat. "Kilenc éve hiába szántuk rá magunkat arra, hogy dolgozni fogunk és mindenkivel megbékélünk, mert nem hagynak bennünket dolgozni", mondta. Tőkés László kifogásolta, hogy kevesen jöttek el. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke hangsúlyozta: becsületbeli ügyének tekintette a találkozón részvételt. Fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül, egymás felé kinyújtott kézzel. Pillich László /Heltai Alapítvány/ megállapította, hogy az RMDSZ pártként működése hátráltatta a közösségi önszerveződést, elmaradt az intézményrendszer kiépítése. Somai József a Bukarest-, illetve hatalomközpontú RMDSZ-politizálással szembeni kételyeit hangoztatta és 25 pontban indokolta a kormányból való kilépést. Többek között Kolcsár Sándor Maros megyei elnök is megerősítette: nem akarnak szakadást. A hozzászólók kiálltak a magyar egyetem mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A Partiumi Fórum nyilatkozatban megállapította, hogy a "kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn.", emellett több határozatot hozott, az egyikben a belső választások megrendezését sürgette. A további határozatok: az egyházi oktatás szabadságáról, a közélet erkölcsi tisztulásáról, a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igényléséről, a mezőgazdaság megfelelő támogatásáról, továbbá annak igénylése, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség aktív szerepet vállaljon a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben élő magyar közössége közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében és a régiók közötti együttműködés kiépítésében. /A Partiumi Fórum elfogadott nyilatkozatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1998. október 28.
Dr. Eva Maria Barki, ismert osztrák kisebbség- és emberjogi ismét kitiltatott Romániából. Sőt, az Elnöki Hivatal is elítélő nyilatkozatot tett közzé. Közben "érdekképviseleti szövetségünk gyanús-cinkosan hallgatott", állapította meg Pillich László, aki idézett Barkinak az Érmihályfalván rendezett Partiumi Fórum résztvevőihez írt leveléből: "Véleményszabadság azt jelenti, hogy a vitákat akkor is nyilvánosságra bocsátjuk, ha kényes vagy kellemetlen tárgyúak. Én ajánlatot tettem egy nyílt vitára, és továbbra is készségesen rendelkezésre állok, hogy az én valódi érveimet megismerjék és ne a médiák hamis közléseit. De nyilván sokkal kényelmesebb, ha nem engednek be az országba. Ezzel azonban a téma nem kerül le az asztalról, mert: a támadások valódi célpontja nem az én személyem, hanem Önök, az erdélyi magyarság ". Barki szerint az RMDSZ-nek "konkrétan meg kell fogalmazni az Önök jogait, következetesen és határozottan megkövetelni ezeket, és éppolyan következetesen és határozottan fellépni értük." Barki figyelmeztetett: "Nyugaton azt hiszik, minden a legnagyobb rendben van. A világ nem tud arról, hogy továbbra sem élhetnek jogaikkal, hogy továbbra is vannak megfélemlítettek és korlátozottak véleménynyilvánításban, hogy itt még mindig másodosztályú emberek Önök, hogy az asszimilációs program továbbra is él, és célkitűzésében semmit sem tér el Ceausescu homogenizációs programjától. A világ nem tud semmit Cserehátról, az Agache-ügyről és többi sérelmekről." A tájékozódás és tájékoztatás sem túlzott erőssége a mai RMDSZ "pártstruktúrának", állapította meg Pillich. /Pillich László: "Célpont nem az én személyem, hanem Önök" = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28., dr. Eva Maria Barki levelének teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1999. február 18.
A Heltai Alapítvány egyik meghirdetett célja mindazok támogatása, "akiknek fontos az erdélyi népi hagyományaink világa", nyilatkozta Pillich László, az alapítvány titkára. Mindenekelőtt a csoportos formákat támogatják /néptánc, népzene, oktatótáborok stb./ Ezért állandósult a kolozsvári táncház működtetése, néptánctáborok szervezésének segítése. Minden évben igyekeznek legalább egy rangosabb nemzetközi szemlére eljuttatni a hagyományőrző néptáncegyütteseket. 1998 őszén anyagiak hiánya miatt nem indították újra a táncházat, de idén ezt pótolják. /Nánó Csaba: Hagyományőrzés és - ápolás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
1999. március 6.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1999. május 1.
Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
1999. június 28.
Immár tizedik alkalommal tartották meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót, több mint hétszáz vendéget fogadtak otthonaikban a falubeliek. Az istentiszteleten Ferencz László lelkipásztor, kalotaszegi esperes hirdetett igét, majd a magyarországi vendégkórusok következtek. Az ünneplő sereg a templomkertbe vonult a Szent László-szoborra helyezett koszorút. Köszöntötte résztvevőket többek között Kötő József oktatási államtitkár és Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke. A hagyományhoz híven a kórusok teljes díszben, énekszóval végigvonultak a falun. A művelődési otthon színpadán egymást követve léptek fel a résztvevő kórusok. A Heltai Alapítvány minden részt vevő kórus részére egy Szervátiusz Jenő-albumot adományozott. Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke elmondta, hogy idén 18 kórus vett részt a találkozón. A tíz év alatt 231 kórus, dalegylet és népdalkör 9240 dalosa fordult meg a községben, a magyar nyelvterületnek szinte minden tájegységét képviselve: Kalotaszeget és Kolozsvárt, az Aranyosvidéket és Székelyföldet, Máramarost, a Szilágyságot és a Partiumot, Baranyát és Szeged-Sárrét vidékét, Budapestet és a Duna-Tisza-tájat, Visegrádot, Galántát és Pozsonyt, Debrecent és környékét. /Kerekes Edit: Tordaszentlászlón kisütött a Nap. Tizedik Szent László-napi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
1999. szeptember 16.
Szept. 14-én a Hungária Televízió Alapítvány vezetősége erdélyi körútja során Kolozsváron találkozott közéleti személyiségekkel. A jelen lévő kolozsváriak felvetették: az eddiginél jobb híradóra lenne szükség, történelmünket, kultúránkat bemutató műsorokra. Pillich László 295 erdélyi néző kézjegyével ellátott levelet nyújtott át az alapítvány elnökének, amelyben a Héthatár és a Közép-európai Magazin tervezett megszüntetése ellen tiltakoztak. /Vendégünk volt a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ A Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) küldöttsége Gyulafehérváron Jakubinyi György érsekkel, a Hittudományi Főiskola tanáraival, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanáraival és diákjaival találkozott. A HTVK Csíkszeredában sok hasznos észrevételt kapott. Abban minden hozzászóló megegyezett, hogy a Duna TV-re szükség van, hogy a magyarságtudat ápolásával szolgálatot teljesít, ám ugyanakkor megfogalmazódott az újítás is. Ellustult a Duna TV fogalmazódott meg a kritika. /Frissítést kíván a versenyhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ A Hungária Televízió Közalapítvány Szatmárnémetiben tartott közönségtalálkozóján Hegedűs Zsuzsa református lelkész, a Közalapítvány egyik mérvadó személyisége, drámai beszédben ecsetelte a nemzetünkre leselkedő demográfiai katasztrófa veszélyeit. Hegedűs elmondta: a magyarországi politikai pártok valósággal versengenek azon a téren, hogy melyikőjük tud kiterjedtebb pánikhangulatot kelteni. Arról azonban kevés szó esik, hogy a megmaradásért tenni is kéne valamit - ez pedig áldozatkészséget, következetes segítségnyújtást, nemzetstratégiai gondolkodást és ami ezzel szervesen összefügg: hitet követel. Egy ország nem azoké, akik meghalnak érte, hanem azoké, akik teleszülik! - állapította meg a szónok, majd hangsúlyozta: addig, amíg a családban meghatározó terheket hordozó nőnek mint anyának és nevelőnek nem lesz nagyobb méltósága (és mozgástere), minden demográfiai tervezgetés írott malaszt marad. Sajnos, a mai magyar pártok csaknem kivétel nélkül adósak a nő etno és társadalompolitikai szerepének felismerésével. Hegedűs Zsuzsa hangsúlyozta: az egészséges nemzeti lét és közélet alapfeltétele az, hogy az igazságot ki lehet mondani. Az igazság pedig az, hogy nem fogyhatunk tovább! Nem lehetünk előmozdítói saját nemzetünk élettani őrlődésének, felszámolódásának. Az egyházi és a különféle civil szervezeteknek az eddigieknél sokkal többet kell majd foglalkozniuk a magyar családok védelmével? Ezt a foglalkozást ki kell terjeszteniük a határokon túl élő magyarság köreire is - fejezte be a lelkésznő. /Hegedűs Zsuzsa a magyarság demográfiai katasztrófájáról. A jövő alakítása a mi felelősségünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./
1999. szeptember 20.
A kolozsvári székhelyű magyar civil szervezetek üdvözölték a romániai magyar történelmi egyházak összefogását és a Szövetségi Egyeztető Tanács állásfoglalását a kolozsvári központú, önálló, magyar nyelvű felsőoktatás érdekében. Várják minden olyan szervezet csatlakozását, amely e munkában részt képes és részt kíván venni" - áll a nyilatkozatban. Aláírók: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége - dr. Péntek János elnök; Bolyai Társaság - dr. Wanek Ferenc elnök; Erdélyi Múzeum-Egyesület - dr. Tonk Sándor alelnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - dr. Pusztai Kálmán elnökségi tag; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány - Pillich László ügyvezető elnök; Kolozs megyei RMDSZ - Kónya-Hamar Sándor elnök; Kolozsvári Magyar Diákszövetség - Tókos Pál elnök; Kriza János Néprajzi Társaság - dr. Pozsony Ferenc elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József alelnök; Romániai Magyar Zenetársaság - Demény Attila elnök. /A kolozsvári magyar civil szervezetek üdvözlik az egyházak összefogását a magyar egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
1999. szeptember 22.
Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/.
1999. október 21.
Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány október 23-án a forradalomra emlékezõ ünnepséget szervez Kolozsváron. Az ünnepségen Pillich László megnyitója után 56-os elítéltek visszaemlékezései következnek. Bevezetõt mond Gagyi Balla István, emlékeikrõl beszélnek Péter Mihály és Papp Géza. /'956 az erdélyi emlékezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2000. január 5.
Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2000. január 13.
Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2000. február 2.
A Hívó Szó megszületésére emlékezett Pillich László, a Szabadság első főszerkesztő-helyettese, egykori országos RMDSZ-vezető. A Hívó Szó 1989. dec. 24-én jelent meg, az előtte levő napon kezdték meg Kolozsváron az értelmiségi találkozó szervezését, ebben Balogh Edgárnak fontos szerepe volt. Dec. 24-én értelmiségiek létrehozták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot /KMDT/. A fiatalok pedig a MADISZ-t akarták létrehozni. Egyesek - köztük Balogh Edgár - úgy gondolták, hogy újraalakítják a Magyar Népi Szövetséget. A többség nem ezt akarta, ezt Balogh Edgár megértette és félreállt. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség hatásától nem tudott teljesen megszabadulni, de továbblépett. Amikor a KMDT létrehozták, tudtak arról, hogy dec. 23-án Domokos Géza Bukarestben az RMDSZ-t mint országos kezdeményezést jelentette be, továbbá arról, hogy megalakult a Bánáti Magyar Demokrata Szövetség. A KMDT koordinációs szerepre készült, de fokozatosan egy megyei RMDSZ szintjére degradálódott. A KMDT szervezői úgy gondolták, hogy az érdekképviselet központjának Erdélyben kell lennie. Végül 1990. január 6-án, a KMDT kezdeményezésére Kolozsváron találkoztak először országos alakuló küldöttgyűlésen a különböző szerveződések. Feszültséggel kezdődött a találkozó. Úgy érezték mintha kész forgatókönyvvel jöttek volna Domokosék. Végül elhatározták, hogy egy hét múlva Marosvásárhelyen találkoznak újra, és ott kidolgozzák a szervezet szándéknyilatkozatát. Ezen a találkozón a bukarestiek által több száz példányban elhozott késznek hitt szöveghez a tanácskozáson annyi módosító javaslat született, hogy a javított szöveg véglegesítésére nem maradt idő. Az a döntés született, hogy a bukarestiek nevében Horváth Andor, az erdélyiekében Kántor Lajos és Pillich László építse be a javaslatokat az eredeti szövegbe. A véglegesített szöveg a Szabadságban megjelent, mint az RMDSZ szándéknyilatkozata. Domokos Géza pedig a végleges szöveget még átjavította, majd a saját változatát közölte a Romániai Magyar Szóban szándéknyilatkozatként. Érdekes lenne szakszerű szövegösszehasonlítást végezni, mert rávilágíthatna arra, hogy valójában hol keresendőek az egy évtizede mélyülő nézetkülönbségek gyökerei. - Pillich nem vonja kétségbe az egység szükségességét. Azonban a mai egységet már csak a széthullás félelme tartja fenn. Olyan új együttműködési mechanizmusra van szükség, amely egységbe fogja a székelyföldi tömbmagyar potenciált, és a szórvány szükségleteit, illetve a civil szféra érdekeit. Pillich szerint az RMDSZ-ből elsősorban nem személyek, hanem bizonyos cselekvési lehetőségek szorultak ki. Az RMDSZ nélkülözhetetlen a politikai képviselet és az önkormányzati képviselet terén. A többi képviseleti funkció zömét a megerősödő egyházak és civil szféra már nagymértékben átvette az RMDSZ-től. /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Szerkesztőségünkben született. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2000. április 20.
Ápr. 19-én tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ küldöttei /MKT/. Szakértők véleménye szerint semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a polgármesteri választások második fordulójában az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje visszalépjen a Gheorghe Funar lekörözésére legesélyesebb harmadik jelölt javára, az MKT tehát dönthetett a jelölt személyéről. A két esélyes: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök. Lapzártakor még tartott jelenlegi tanácsosok beszámolója, az új jelöltek bemutatkozása. A jelöltek a következők: 1. Bálint Kelemen Attila, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke, 2. Boros János, az RMDSZ önkormányzati főosztályának főreferense, városi tanácsos, 3. Kapdebó Ivó körzeti elnök, 4. Kerekes Gábor, az Országos Fejlesztési Ügynökség alelnöke, 5. Kun András József körzeti elnök, 6. Máté András Levente, 7. Mikó Lőrinc, városi tanácsos, 8. Molnos Lajos városi tanácsos, 9. Dr. Pálffy Károly a megyei RMDSZ szervezési alelnöke, városi tanácsos, 10. Papp Emanuel István körzeti elnök, 11. Pillich László, 12. Révész Erzsébet, 13. Somogyi Gyula városi tanácsos, 14. Vekov Károly 15. Veress Erzsébet. (A 15 közül az első 7 helyre rangsorolt jelöltnek van esélye.) /Sz. K.: Eckstein vagy Kónya? Az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltjéről tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert választotta Kolozsvár polgármester-jelöltjének. Eckstein-Kovács Péter bejelentette: vállalja a megmérettetést, és bízik abban, hogy megnyeri a kolozsvári polgármester-választás első fordulóját, és az első helyről mérkőzhet meg a második fordulóban Gheorghe Funarral. Az MKT ugyanakkor döntött a városi tanácsosok sorrendjéről is, amely így alakult: Kerekes Gábor (51), Máté András (48), Boros János (37), Pálffy Károly (31), Molnos Lajos (27), Papp Emánuel István (21), Révész Erzsébet (21), Vekov Károly (19), Mikó Lőrinc (16), Somogyi Gyula (16), Bálint Kelemen Attila (14), Pillich László (12), Veres Erzsébet (12), Kun András József (6), Kapdebó Ivó Alajos (5). /Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./
2000. május 13.
Máj. 5-én Felvidék és Erdély nyújtott egymásnak jelképesen kezet Kolozsváron, a Diákművelődési Ház nagytermében. Erről írta meg gondolatait Pillich László. "Hol a haza? Itthon, Erdélyben? Vagy talán otthon, Felvidéken? És hol van az otthon? Ahol élünk, vagy talán ott, ahol élni szeretnénk?" "A haza elveszítette Erdélyt, Felvidéket, Vajdaságot vagy Kárpátalját, de mi jogos, elvitathatatlan birtokosai vagyunk, maradtunk e régióknak." "Felvidék és Erdély, a magyar szellemi haza kincsesbányái és talán éppen emiatt történelmileg sokat szenvedett, sokat vesztett régiói. Sokat adtak a nemzeti kultúrának, sok is lett a vesztenivalójuk." Az alig 15 ezer lakosú, még ma is 70%-ban magyar ajkú Somorján virágozni kezd egy új szellemi élet: hagyományőrzés, kórusmozgalom, könyvtári élet (Biblioteca Hungarica), egyházi és világi kapcsolatépítés. Somorján lelt partnerekre, immár közel egy évtizeddel ezelőtt a Heltai Alapítvány is. - Egy hét telt el a Felvidék-Erdély találkozó óta. A sajtó nem reagált az eseményre. /Pillich László: "Hazádnak rendületlenül..." (Gondolatok egy Felvidék-Erdély találkozó margójára) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. július 3.
Júl. 1-jén Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében millenniumi ünnepségre került sor. Az egész vidék magyarsága, így a kis szórványfalvak is képviseltették magukat a városi színházban kezdődött rendezvényen. Zahoranszky Ibolya, az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel. A helyi katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa után Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek léptek fel. A templom ifjúsági kórusa előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. /Milleniumi ünnepség Máramarosszigeten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3. - 1756. sz./ Zahoranszky Mihály azon van, hogy önálló magyar iskolája legyen a városnak. Bentlakással, hogy a környék szórványmagyarságát is segítsék. A katolikus és a református egyház támogatásával, közcélú alapítványok segítségével már az ősztől beindulhatna a magyar iskola. Nagy támasz volna a rohamosan fogyó, ma tizenegy-tizenkétezer főt számláló történelmi máramarosi részek magyarsága számára. /Sike Lajos: Millenniumi ünnepség a történelmi Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2000. október 10.
Kolozsvár 1000 éve címmel szervez konferenciát okt. 13-14-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. Az ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. Többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató tart előadást. /Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2000. október 16.
Okt. 14-én véget ért a Kolozsvár 1000 éve címet viselő értekezlet. A nagy érdeklődés miatt elképzelhető, hogy jövőre vagy két év múlva ismét megrendezik. A szervezők célja az volt, hogy a millennium jegyében tudományos kutatások által felhívjuk a közvélemény figyelmét Kolozsvárra, azaz a város történelmi, kulturális értékeire - mondta a rendezvény után Egyed Ákos professzor. Mind a 30 kutató (ebből heten magyarországiak) eljött, illetve szakdolgozatával képviseltette magát a fórumon. Elfogadta a meghívást R. Várkonyi Ágnes, az ELTE egyetemi tanára is, akinek könyvei Erdélyben is rendkívül népszerűek. A magyarországi középnemzedéket a fiatal egyetemi tanár, dr. Balázs Mihály és dr. Vincze Gábor docens képviselte, mindketten a szegedi JATE-ról. A konferencia szerzői névsora: dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, dr. Pap Ferenc muzeológus, Jeney-Tóth Annamária, dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, Bíró Gyöngyi doktorandus, dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, dr. Tóth Béla főlevéltáros, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus, dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Mihály Zoltán doktorandus, dr. Vincze Gábor docens, Pillich László író, szociográfus, Wanek Ferenc tudományos kutató. /Szabó Csaba: Rendkívüli sikere volt a Kolozsvár 1000 éve értekezletnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
0. november 1.
Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, azzal, hogy ő lett az RMDSZ Kolozs megyei kulturális alelnöke, hitelesítést nyert az RMDSZ-nek legalább a megyei szintjén az autonóm intézményépítési, polgári önszerveződési koncepció. A Heltai Alapítvány tevékenységének jelentős hányada Kolozs megyében zajlik, az intézményépítéstől a könyvtárfejlesztésig és a népi hagyományokat ápoló tevékenységek szervezésétől a nemzetközi kapcsolatok építéséig. Pillich szeretné arra ösztönözni a falvakat, illetve vidéki kisközösségeket, hogy szerveződjenek, próbáljanak saját szellemi értékeik megőrzésére egyesületi, jogi kereteket létrehozni. Két éve megszervezték a Kolozs megyei civil szervezetek első fórumát. Most a közösségi kötődés lazulásától, a kulturális, szellemi szórványosodástól, a demográfiai szórványosodástól, az asszimilálódástól kell megóvni a közösséget. Egyre inkább a tanácstalan, kulturális identitását és nyelvét vesztett magyarokkal kell foglalkozni. /S. B. Á. : Politikai és civil összefogással a közösségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
